A klímaváltozás hatására Budapesten is egyre gyakoribbak és egyre hosszabbak a hőséggel sújtott időszakok, amelyek a lakosságot és a városba érkező turistákat is mind jobban megviselik, ebben a helyzetben több lehetőség is adódik a felfrissülésre - olvasható a Főpolgármesteri Hivatal közleményében.
Új kutatások szerint 61 000 ember is meghalhatott a tavaly nyári, rekordot döntő európai hőhullámokban, ami azt jelzi, hogy az országok hőség elleni felkészülési stratégiái nem elégségesek.
A Kínában egyre fokozódó hőhullámra válaszul Csengtu, Szecsuán tartomány fővárosa intézkedéseket tesz a stabil áramellátás biztosítása érdekében a közelgő FISU Nyári Egyetemi Világjátékok idejére. A július 28. és augusztus 8. között megrendezésre kerülő eseményre egy olyan időszakban kerül sor, amikor a villamosenergia-hálózatok országszerte óriási terhelésnek vannak kitéve az emelkedő hőmérséklet miatt - számolt be a Reuters.
A hetek óta tartó heves esőzések miatt villámárvíz söpört végig a múlt hét végén Kína északi részén, Belső-Mongóliában, ennek egy halálos áldozata is volt és többen eltűntek - jelentette a CCTV kínai állami televízió hétfőn hatósági beszámolókra hivatkozva.
Az európai járványügyi hivatal (ECDC) friss adatai szerint a klímaváltozással és a vírusokat hordozó szúnyogok terjedésével összefüggésben drámaian megemelkedett Európában a dengue-lázas megbetegedések száma: tavaly csaknem annyi esetet regisztráltak, mint az előző 11 évben összesen.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arra készül, hogy a közeljövőben fokozottabban fognak terjedni egyes vírusos betegségek, mint például a dengue-láz, a Zika-láz és a chikungunya-láz, mert 2023-ban és 2024-ben nagy valószínűséggel jelentkezik az El Nino éghajlati jelenség - közölte szerdán Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója.
Az éghajlatváltozás befolyásolja az emberek döntéseit arról, hogy hol dolgozzanak, mely gyártóktól vásároljanak dolgokat, és hogy hány gyermeket vállaljanak - számolt be egy friss kutatás alapján a CNBC.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az Európai Unió tudósai által nemrégiben készített közös jelentés megerősítette, hogy Európában 2022-ben volt a legmelegebb a nyár, ami több ezer ember halálát okozta - írta meg a Reuters. A tanulmány arra figyelmeztet, hogy ehhez hasonló időjárási események a jövőben egyre gyakoribbá válhatnak. A jelentés ugyanakkor egy pozitív fejleményre is rávilágított.
Megközelítőleg 195 ezer ember esett áldozatul 1980 és 2021 között Európában a szélsőséges időjárási körülményeknek, amelyek ugyanezen idő alatt több mint 560 milliárd euró (jelenlegi árfolyamon 207 883 milliárd forint) gazdasági veszteséget is okoztak - közölte szerdán az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA).
Bár a csillagászati nyár csak június végével kezdődik, a mostani nyár május végével, sok helyen viszont már áprilissal bejelentkezett: míg az Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ) május 7-én arról számolt be Facebook-oldalán, hogy egy Baranya megyei mérőállomásukon 27°C-ot mértek, addig Spanyolországban és Portugáliában már áprilisban is számos helyen regisztráltak 40°C közeli értékeket. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy a nyarak egyre melegebbek lesznek, egyre kevesebb csapadékkal, melyek nem csak a gazdaságra gyakorolnak jelentős hatást, de arra is, hogyan tervezzük meg nyaralásunkat.
Az Oxfam friss jelentése keményen odavágott a gazdagabb országoknak azzal, hogy azt állítja: a vagyonosabb nemzetek aláássák a szegény és sebezhető országok éghajlati válság hatásaitól való megóvását – számol be a hírről a The Guardian.
Hanoi, Vietnam fővárosa minden este sötétségbe borul, mert a hatóságok így próbálják csökkenteni az elektromos hálózatra nehezedő terhelést, amelyet a légkondicionálók és ventilátorok megnövekedett használata okoz, mert az emberek így igyekeznek megküzdeni a hőséggel - közölték illetékese szerdán.
A Hindukus-hegység és a Himalája létfontosságú vízrendszerének az éghajlatváltozással összefüggő zavarai veszélyeztetik 16 ázsiai ország gazdasági fejlődését és energiabiztonságát - összegezte egy kutatás eredményeit a Reuters.
Egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a klímaváltozás és a légszennyezés hatására súlyosbodhatnak a különböző neurológiai betegségben, demenciában vagy például migrénes fejfájásban szenvedő betegek tünetei - közölte keddi cikkében a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál.
Megduplázódott az elmúlt öt évben a jégverésből eredő károk száma, az okozott anyagi kár mértéke pedig a sokszorosára emelkedett, a biztosító egyedül 2022-ben közel egymilliárd forintot fizetett ki emiatt. A szakértők szerint fontos a kármegelőzés, de mivel váratlanul lecsapó időjárási jelenségről van szó, a leghatékonyabb óvintézkedés a biztosítás - olvasható az Aegon közleményében.
A spanyol kormány 2,2 milliárd eurót tervez kiadni új vízkészletekre, támogatásokra és a gazdáknak segélyekre - adta hírül a Reuters. Ezzel enyhítenék az elhúzódó és egyre súlyosbodó szárazságot, amely a tapasztalatok szerint megtizedelte a rizs-, a gabona- és az olajbogyótermést.
Az éghajlatváltozás okozta hőhullámok az emberek egészségügyi állapotára, a környezetre, az agrárgazdaságra, és mindenféle berendezésre, munkaeszközre is hatással vannak. Egyre fullasztóbb hőséggel kell megbirkózni világszerte, így beindul az üzleti világ (és a magánszemélyeké is) alkalmazkodási folyamata. Az újítások, a védekezés, a rizikófaktorok csökkentése viszont nem olcsó mulatság. A pénzügyi szolgáltatószektor erre reagálva új termékekkel lépett piacra, leginkább külföldön. A Bloomberg cikke öt új biztosítási, pénzügyi terméket mutat be, van köztük napi egészségügyi biztosítás olyan esetekre, ha valaki napszúrást kapna, olyan is, ami a nagy meleg miatti kieső, vagy lecsökkenő tehéntej-termelés költségeit kompenzálja, de olyan is, ami a kieső munkabért fedezi, ha az egészségre káros hőmérséklet miatt ellehetetlenülne a munkavégzés.
A globális tengerszint több mint kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint a mérések első évtizedében, 1993-2002 között - közölte pénteken a Meteorológiai Világszervezet (WMO), amely egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a tendencia a következő évtizedekben folytatódik.
Az Európai Unió közzétette a legújabb 2040-re kitűzött kibocsátáscsökkentési célkitűzéssel kapcsolatos terveit, amelyek ambiciózus vállalásokat fogalmaznak meg - írja a Reuters.
Elkészült az úgynevezett "Szintézis", az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) legújabb jelentése, amelyben az éghajlatváltozás aktuális helyzetét ismertetik, illetve a 2030 és 2040 közötti rövid távú reagálásokat, valamint az éghajlatra gyakorolt hosszú távú hatásokat foglalják össze. Ez a dokumentum tartja most lázban a klímaváltozással foglalkozó tudományos szférát, de valójában a jelentésben szereplő megállapítások mindannyiunkat érintenek. Az egyik pozitív üzenete a dokumentumnak, hogy rengeteg lehetőségünk van az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, illetve az ember okozta éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, és ezek már most is rendelkezésre állnak. Már "csak" a tőkét, a politikai és a társadalmi akaratot kell ebbe az irányba terelni.